Jajj, hát még nem is ejtettem szót a litván (nemzeti) ételekről. Általában két fő összetevőjük van, az egyik a krumpli, a másik az olaj. Az olajból általában szignifikánsan többet tartalmaznak. Egyik nagy kedvencük a Cipilinai (ejtsd cipiliné), olaj, krumpli és darált hús, a hús belül, a krumpli kívül, az olaj meg mindenhol, ahol van szabad hely. Ettől függetlenül működik, csak nehéz érdemi dolgot csinálni ezzel a pocidban. És ugye itt jön a paradoxon, hogy hogy lehet egy fogásukbban több zsír, mint 10 litván tinilányon összesen... Litván titok... de elmondhatnák nekem is... :)

Welcome Andrei and Benjamin

Megtörtént a két új intern welcome partija is, ami egy koktélparti keretein belül zajlott (a mixer Berney volt, és teljesen fincsi cuccokat hozott össze), utána mindenki meglepetésére a DzemPubban folytatódott a buli. A DJ továbbra sem variálja az elmúlt 10 év soft rock slágereit, de továbbra is szeretem őket, akármeddig elugrabugrálok rájuk. De most láttam a Rock Bart is, ami annyiban rock, hogy olyasmi zenét játszanak, de koncert a környéken nincs.

Guest

Múlt héten kijött hozzám Zoli is, úgyhogy vele is utazgattunk, az első hétvégén Vilniusban voltunk, némi városnézés, plusz a kihagyhatatlan Cili Picás vacsi, Svyturisszal kísérve. :) Ez a kombináció fog a legjobban hiányozni Litvániából ám. (A Cili Pica abszolút tucatétteremnek számít itt, minden bokorban van egy, mint kiderült, de annyira nagyon zseneiális a pizzájuk, hogy az elképesztő. Mondjuk az lehet, hogy jelent valamit, hogy csak én vagyok tőle elájulva a gyakszik közül, de én nagyoooon).

Jártunk Trakaiban is, ahol kb. mindent elmosott az eső, de a kibinai még mindig nagyon fincsi, és a kastély olyan kastélyos. Az oda tartó úton kb minden 10 méteren van valaki, aki a pénzedet akarja, amúgy is nagyon jellemző Litvániára, hogy mindig mindenki kéreget. Avagy ha meg tudnak szólaltatni egy hangszert, akkor hangokat adnak ki,  és azzal kéregetnek. Oké, vannak tényleg tehetségesek szaxofonnal, meg hasonlók, de amikor a 6 éves gyereket kiküldik furulyázni, és jó esteben három különböző hangot ki tud belőle csiholni, azt nem mindig szoktam érteni.

Hét közben volt egy intercultural night, amire Zoli csinált jóféle pörköltet (amit díjaztak nagyon :) ) Mindenkinek volt prezentációja, én is igyekleztem eloszlatni a még mindig lóval járunk-e M.o.-n dolgozni kényszerképzeteket (nem velem történt), meg jó volt látni a többieket is, hogy hol élnek, mik a szokásaik. Ami nagyon pozitív az itteni AIESEC-esekben, hogy minden egyes házipartira moccannak, és eddig nem volt olyan esemény, ahol legalább 5 LC member meg nem jelent volna. Az alumni is elég aktív népség, mindig jön 1-2 legalább. Most is hoztak litván kajákat (kedvencem a litván édes, cukorkákkal tarkított sajt), meg vannak köztük egész partiarcok is.

Hétvégén pedig végre kimozdultunk Litvániából, és elmentünk egészen Lettországig, mégpedig Rigába. Mindenkinek csak ajánlani tudom a várost, nagyon hangulatos, van kis patak a város közepén, az óváros nagyon rendveb van tartva, és találtunk sört egy Lattért (400 HUF), ami nem is volt szörnyű. Szombaton voltunk a tengerparton, kicsit borongós volt az idő, de így is aaaabszolúte élvezhető vala. :) Találtunk halott medúzát, meg derült égből jött 40 veterán autó a tengerpartra, nem mondom, hogy nem lepett meg hirtelen. Vasárnap Rigát néztünk, igazából erre a városra édeskevés egy hétvége, mert tényleg nagyon tuti, de a lényeges pontok checked. És a letteknek olyan jó pénzük van, hogy egyedül az angol font veri. Hm.

Legközelebb igyekszem nem egy hónap múlva írni,
Adri 

Jelentkezem! :)

Volt egy aprócska kimaradásom, de most megint kicsit élménybeszámolok egy picit. :)

Először is: 3 hét múlva ilyenkor már hazai pályán leszek, úgyhogy lehet velem kalkulálni mindenféle értelemben, és még egyszer, 25-én parti nálunk. Nekem SZIN-pótlás is lesz, úgyhogy Koccintásnál jobb borral ne állítson be senki. ;)

Munka: hát, már egészen kezdek belejönni, de ez az állás olyan, hogy a belejövés után nem tudsz hova fejlődni. Vagy csak én nem vagyok elég motivált... :P Eladtam múlt hónapban 18 szállítmányt, ezzel már biztos megkerestem a fee-met és a fizumat, úgyhogy elégedett vagyok Bodrival. :) Annyi biztos, hogy a spedíció nem az én világom, de salesben meg problémamegoldásban volt/van hova fejfődnöm. Plusz tök úgy jöttem ki, hogy az angol nyelvtudásomat már nem tudom hova csiszolni, de kiderült, hogy ha egész nap a nyelvet kell használni, azért figyelni kell a mondandómra, mert néha olyan sikerül kreálnom, hogy belefájdulna a végtelen számú angoltanáraim szíve... De azért most már szépen sikerült belejönni és az összes akcentust megérteni.

Két hete megérkezett egy dán és egy román fiú (Andrei és Benjamin).  Az utóbbi Kaunas életében először nem a Vykomhoz, hanem valami szocreál szaunagyártóhoz. Szerencsétlennek azt modták, hogy formal ruhát hozzon magával, így be is rakott 3 öltönyt (repcsivel jött, úgyhogy gondolom azon kívül még legfeljebb3 alsó befért a bőröndjébe), amikre azóta olyan kifejezetten nem volt szüksége. Hozzátenném, hogy ő a legmagasabb ember, akit valaha láttam, és még mindig nem láttam lefejelni semmit, amikor én már az első nap nekimentem a forgóajtónak és egy hétre rá lefejeltem egy közlekedési táblát.

Megpróbálom azért összeszedni, hogy miket is csináltam ez elmúlt hónapban

Állatkert:

Hát igen, felnőtt fejjel már inkább tűnt a szerencsétlen állatok válogatott módszerű bántásának, de hát valamit csinálni kell, nem lehet csak itt ülni. :P Szóval ennyi sok állatot ilyen kicsi helyen még esküszöm nem látttam. Szerencsétlen krokodil egy kádban volt kb. elszállásolva, ennél tényleg kisebb szenvedésnek tartom pénztárcának lenni. Az egyetlen vicces dolog az volt, hogy a jegesmedvét a Coca-Cola támogatta. De tényleg, ne menjetek állatkertbe, mert csak szomorúak lesztek.

Vilnius (gyakszikkal)

Ugye egyszer már jártam Vilniusban, de akkor csak az óváros részt sikerült látni, most megnéztünk mindenféle kastélyt meg KGB Múzeumot, ami Andrej szerint nem jobb mint a Terror Háza, és én hiszek neki, mivel szégyen szemre abban még nem jártam. De nekem ez is tetszett, mert egy régi KGB börtön helyére épült, és volt egyfajta hangulata. Találkoztunk az egy szem vilniusi gyakornokkal is, Amyvel, aki a Fülöp-szigetekről jött, és valami nemzetközi konfin összejött egy litvánnal, akivel azóta is együtt van, így került ki ide AIESEC internnek. Ezaztánaszerelem!

Szóval pizzáztunk, söröztünk, Benjamin anyagot gyűjtött documentary- jához a litván csajokról. Jaigen! Ne higgyetek senkinek, aki azt mondja, hogy a magyar leányok a legszebbek, mert tööökre nem. A csajok 80%-a nem csak vékony, de széparcú is, és a kismamák olyan valószínűtlenül soványak, hogy ha nem örökbe fogadja az összes a gyerekét, nem vágom hogy csinálják. A litván fiúk persze elég csúnyácskák, de legalább izmosak. Bár az LC-be kifejezettenm szép egyedeket válogattak be. :)

Folyt.köv.

Heló-heló,

Múlt héten eladtam életem első szállítmányát! Juhú! Russelsheim-Győr távolságban, ezzel 60 eurót keresve a Vykomnak. :) Ezen a héten Marco úgy döntött, hogy távozik a cégtől, szóval megkaptam a szlovén piacot is. Így most már nagy valószínűséggel a hátralévő időmben ezzel fogok foglalkozni. (a magyar piac irtó kicsi - mármint van 3-4 nagy, a többiek kevesen vannak és nehezen fellelhetőek - így először az volt a terv, hogy elkezdek szállítmányok után nézni, ami újabb 2 hetes izgalommantes netböngészést jelentett volna). A fuvarozókkal való munka problémásabb és emiatt izgisebb is, úgyhogy sajnálom, hogy Marco kidőlt a sorból,de így legalább nem kell mennem sehova.

Múlt vasárnap ellátogattunk Trakaiba, ahol van egy kastély a 13. századból, és jellegzetes a kibinaira hallgató ételük, ami husival vagy bármi mással töltött kenyérszerű cuccizé. De fincsi nagyon. :) És mivel nincs oda közvetlen buszjárat, ezért Roksival és Iulianával stoppoltunk, amit egyszer mindenképpen ki akartam próbálni életemben, de a jövőben maradok a fizetéses módszernél, amikor mégiscsak nagyobb az esély a túlélésre :P

Megkaptam a külön szobát is, mivel a héten Iuliana, Roksana és Stefano hazamentek. Ami azért is vicces, mert jövő héten a "fuvarozók" részlegen én leszek az egyetlen gyakornok, amíg meg nem érkezik a lengyel és a bolgár utánpótlás.

A gyakornokok búcsúztatása bulit is jelent, ami nyilván most is megvolt. :) Szerencsére nem nálunk, így a takarításból kimaradtam. Kifejezetten jóra sikeredett a buli, főleg köszönhetően a jó kaunasi szokásnak, hogy ha valaki iszik az egészségedre, akkor te iszol következőnek. :P Mindhárman megkapták ez egyen Oops I did it... pólót képpel, az enyémet majd ígérem mutogatom odahaza.

Ma még elnézünk az állatkertbe, utána vége is a hétnek. Tomorútmájli.

Akinek még nem mondtam: úgy néz ki, hogy már szeptember 20-án hazatérek kis hazámba, mivel a szerződésemre rossz időpontot írtak, ezt kihasználva maradok a kötelező 12 hét munkánál, és szaladok haza szakdolgozatot írni és záróvizsgára tanulni, mert van egy olyan halovány érzésem, hogy van mit. :) Tehááát A 21-ei héten mindenki készüljön a welcome bulimra, ami a Tóth-rezidencián lészen majdan a hétnek az végén, időjárástól függően kertipartival egybekötve. Mindenkit ezúttal szeretettel meghívok. :)

Mai funny fact: még Litvániában is itt vagyunk! És van Bonduelle is!

Adri

Kedves Mindenki,

A munkahelyemen még mindig keresem a nehezen fellelhető gépjárműszállító kamionvezetőket, de ezen a héten már fel is kerestem néhányat telefonon, jövő héten remélhetőleg jobban belecsaphatok a lecsóba. :)

Most pénteken is elnéztünk a DzemPubba (igen, van másik szórakozóhely is Kaunasban, de beugróval :P), ahol 80%-ban ugyanaz a zene ment, mint múlt héten, úgyhogy ki voltam vele békülve, és az első teljes hetem befejezésének örömére  18:30-tól 02:30-ig sikerült 6 és fél liter remek Švyturys Ekstrát elfogyasztani. Ehhez képest a norvég kisfiú dőlt ki leghamarabb, bár ő amúgy sem akkora partiarc, inkább csendesülős a lelkem. Ja igen, az osztrák srác tiszteletbeli LC Linz memberré fogadott különleges tehetségem miatt :D

Szombaton ellátogattunk az ifjúsági atlétikai európabajnokságra, ami naaaagyon tuti volt! Ott gátugráltak meg súlylöktek tőlem néhány méterre, és még a kabalateheneket is elkaptam egy fényképnyire. Kint volt a magyar zászló is, és merem feltételezni voltak is magyarok, de nem sikerült senkivel összefutnom, és versenyezni se láttam hazám fiait. És eeennyisok izmot egy helyen, mmm...

Egy kis általános áttekintés:

Egyelőre 4 emberkével lakom együtt, ebből 2 lány és 2 fiú. Én nyilván a két fiút kaptam, mert a kis szoba csak két embert bír, így most a nappaliban vagyok elszállásolva, egy szobában a cseppet hangosan szundikáló Marcoval és Joval. Mióta van füldugóm, tökre bírom őket. :) Meg alapvetően is. :) Marco szlovén egy kis műmacsó beütéssel, aki csak azért akar litván nyelvórákat, hogy el tudja mondani litvánul is, hogy „Nálad, vagy nálam?”. Jo pedig hát az egyetlen norvég, akit ismerek, de eddig beváltotta a norvégokhoz fűzött sztereotípiákat. :) Mármint kicsit távolságtartó, kicsit mozi szakon végzett :D Meg hát náluk egy étkezés 30 euró, itt pedig 3-szor kényelmesen megebédelsz ugyanennyi litasból. :P

A lányok lassan végeznek, így 2 héten belül lesz saját szobám, de legalábbis Roksival fogok lakni, ha még marad a cégnél, még ő sem tudja.  Velük valamivel kevesebb az interakcióm, mert Iuliana (Románia) leginkább elfoglalja magát Bernharddal, Roksi pedig már vagy 9 hónapja itt van, és nem túl motivált a partizásra. De ettől nem csüggedek, mert mindig akad valaki, aki éppen csinálna valamit. :)

Végezetül íme egy a többi igen remek litván graffitiből, főleg Briginek szeretettel, de egyszerűen tényleg zseniális falrajzokat csinálnak errefelé.

Mindenkinek szép napot innen messziről,

Aaadri

Most pénteken partihelyen jártunk, először a Punto Picában búcsúztattuk Pollyt Brazíliából, és köszöntöttük Jo-t Norvégiából, és az ájszekesek kedvezményt kapnak a sörre. (Így is 5 litas aka. 400 pénz) A képen narancsban Stefano, a vicces olasz, aki még kb. 3 hétig van Kaunasban, mellette Jo (ejtsd Jú, de mindenkinek Joe), aki norvég, és kicsit többet tud költeni egy kocsmában nálam, alatta Bernhard, aki osztrák, és pont olyan kezdő a cégnél, mint én, és ittléte első napján ráhajtott a román csajra, akivel azóta együt vannak (vagy egy egész hete!), szóval kiérdemelten máccsó-máccsó máccsómen!

Utána megirányoztuk a DzemPub nevű (ejtsd dzsempáb) remek helyet, ahol 5 másik litvánnal együtt ugráltunk gyermekkorom Linkin Park és Papa Roach muzsikájára (és befittyent egy Scotty doesn't know is ám, aminek külön örültem). A képen Iulianával vagyunk láthatóak, aki jófej, és első nap csinált nekem egy tuti omlettet, amikor még gyámoltalan és litastalan voltam, így a szívembe zártam egyből.

Végezetül fogadjátok sok szeretettel a képet az ételről, amit én magam készítettem, és aki ismeri a főzési nemtudományomat, az értékelni fogja. :) (a világon semmi litván különlegesség nincs benne, de akkor is)

Adri

Sziasztok megint,

Először is, íme egy kép arról, amikor megérkeztem hajnalok hajnalán, és üdvözöltek kedves gyakornoktársaim:

Rózsaszínben Roxi Lengyelországból, mellette Denitsa Ukrajnából, mellette Iuliana Romániából. Nekik is eléggé reggel volt, de nagyon jól esett, hogy négyen is kijöttek értem (Berhard, Ausztria fényképez.) Süt rólam a gyönyör, amelyet a litván vodka felett éreztem, de utána határozottan kevésbé fáztam. ;)

Éééés persze megvolt a welcome party is, ahol ugyancsak újra megkóstolhattam eme remek kombinációt, de kaptam hozzá Kefyrast is, ami kb. ugyanaz, mint a magyar kefír, de nyilván úgy adják elő, mint litván szpesöl. :P

A tartó fiatalember a traineebuddym, Laurinas, aki a friss LCP. Máténak üzenem, hogy a tavalyi LCP emlékezik rá és a Smoking Teamre egyaránt. A welcome buli itt volt nálunk, a nyekenyókát szerették, csak először azt hitték, hogy feles lesz, és a két literes mennyiséggel kifejezett tiszteletet ébresztettem bennük. Később megkóstolták és elmúlt :P

  Többet már nem kellett ezt a remek italt fogyasztanom. Főleg nem kefírrel.

Sziasztok Kispajtások,

 Dolgoztam. Én magam. :) Szóval túl vagyok az első hetemen, és nem mondanám, hogy jobb ember lettem tőle, de a végére tuti megtanulok 8 órát végig ülni a fenekemen, és közben bámulni a képernyőt.

Hogy mit is dolgozom? Egyelőre kutatom a magyar gépjárműszállító-fuvarozó piacot. Ha bárkinek van ismerőse a témában, az írjon, és október 12-én meghívom egy jó pofa sörre, vagy viszek neki innen, megegyezünk. Szóval elég kevés elérhető anyag van a neten, mert a legtöbben a nagyoknak dolgoznak és nincsen ilyen járművük. De már találtam vagy 15 céget. Jee. Ha végeztem a kutatás részével, akkor fel kell majd őket keresnem, és minden sales tehetségemmel rávenni őket arra, hogy szállítsák azokat a jóságokat, amiket drága kollégáim leszerveznek nekik. A többiek amondók, hogy ez első hónap után lesz izgis a meló, szóval nem aggódom. :)

Összesen 3 feljebbvalóm vala, Tomas, Marius és Edgaras, mindhárman elég fiatalok, és teljesen okésak. Amint megkötöm az első üzletemet, jelentem.

Ennyit a munkáról. A következő bejegyzés vidámabb témákat fog érinteni. :)

Adri

Kedves Érdeklődő Nemájszeker és Ájszeker!

 Először is üdv a blogon! Ha minden jól megy, legalább heti frissítésben tudsz meg infókat rólam, és arról, hogy mit is keresek a messzi északon, alig 1200 km-re drága szülőföldemtől.

Még egyértelműen tart a honeymoon része a gyakorlatomnak, minden új, annyi infót kell feldolgoznom, hogy valami elképesztő. De amit eddig láttam Litvániából és Kaunasból az igencsak remek! :)

Péntek este hagytam el Pest városát (menetrend szerint 19:58-kor, valójában 20:40-kor), hogy 8:45-kor megérkezzem Varsóba. (ugyebár 5 percem lett volna elérni a vonat csatlakozást :P ) Szóval volt egy napom Varsóban. Találtam egy pöpec bőröndlezáró helyet, ahol mind a két nagybőröndöm egészen potom pénzért elfért, és sikerült fogat is mosnom. (Aki valaha is utazott éjszaka, megérti az e felett érzett örömömet) Varsóból leginkább csak az óvárost láttam, ami egyszer abszolút nézhető, ha az a célállomás, akkor felteszem még inkább.

20:30-kor indultam tovább busszal, és menetrend szerint 5:50-kor, valójában 4:40-kor megérkeztem, így volt egy meghitt órám a litván hajnalban a buszállomáson fűtés és minden egyéb nélkül, de utána a kaunasi gyakornokok kijöttek elém, és kaptam welcome litván tequilát is (1. valami alkohol, 2. sózott kenyérbe harapás)

Az albi remek, 3 másik gyakornokkal lakom együtt, akik ugyancsak a Vykom cégnél dolgoznak, ahol holnaptól én is fogok, név szerint Iuliana, Roksana és Marcus, legutóbbi 3 hétig a szobatársam, utána a két lány hazamegy, és némi időre nagy valószínűséggel lesz saját szobám.

A cégnél összesen 7-8 gyakornok dolgozik egyszerre, úgyhogy bőven nem vagyok és nem is leszek egyedül.

Tegnap napközben megnéztünk egy múzeumot, ahol egy ördögökből álló gyűjteményt állítottak ki, és tuti volt. :)

Aztán este négyen átmentünk Vilniusba (főváros), ami kb 1 óra innen busszal, és tényleg nagyon szép, nagyon romantikus, nagyon ó (minden értelemben :P), és még egy partihelyre is sikerült lejutnom, ahol kb. SZOTE-szintű zene ment, úgyhogy totál otthon éreztem magam. És ami a legfontosabb, megettem életem legjobb pizzáját, ha még visszamegyek, akkor leírom az étterem nevét, hogyha véletlenül erre jártok, menjetek be oda mindenképp. Jaigen, hozzá kell tennem, hogy ott van vasárnap is buli. (bár gondolom rásegített, hogy ma valami litván nemzeti ünnep van).

Tehát holnap munkakezdés, egy osztrák sráccal leszünk újak a cégnél, és ha minden igaz, akkor este welcome buli, ahol megismertetem a népet a nyekenyókával, hadd élvezzék.

Ígérem, hogy majd igyekszem mindent képekkel is alátámasztani, de most még csak Varsóról vannak képeim.

No jók legyetek, és a munkáról az első élményeimmel jelentkezem a héten. Mindenkit üdvözlök!

Adriii